Akril, tustinta
30x40 cm
300 g/m2; halványsárga, bordurált lap
"Boetiusz Arisztotelészre utalva úgy definiálja a
véletlent, mint az ismert okok összességét felülmúló hatást. Ezt egy földműves
példájával szemlélteti, aki kapál a mezőn, és elásott kincsre bukkan. A
földműves csak a földjét akarta megművelni, álmában sem gondolta volna, hogy
kincset talál. Az, hogy megtalálta, véletlen volt, vagyis az ismert okok
összességét felülmúló hatás. A földműves által ismert előzetes okok ugyanis nem
vezetnek “szükségszerűen” a kincs megtalálásához, az a mondat, hogy “Ha
a mezőn ások kincset találok”,
értelmetlen, indokolatlan.
És mégis,
amikor a kincs napfényre kerül, feltűnik egy másfajta oksági rend: már
nem csupán egy felásandó föld, hanem egy gazdag ember is, akinek menekülnie
kellett, s itt ásta el a kincsét. Az okok korábban ismeretlen rendjéről van
szó, amelyről a földműves semmit sem tudott…. A véletlen tehát valami előre nem
látott, nem látható dologra utal, amely nem vezethető le az előzmények
elemzéséből. Az esemény szóhoz így a véletlen áll legközelebb.
Az esemény szó latin etimológiája a valahonnan
jövést fejezi ki ( e-venio ), azaz inkább a véletlenre utal, mint a
szükségszerűségre, s a Misztérium tartományát súrolja."
Az évmilliók óta létező ég és föld események: olyan események, amelyek még ma is újdonságot jelentenek, hiszen nincs rájuk kimerítő magyarázat.
Nyomaink a világ történelmében
Az esemény
Luigi Giussani / Stefano Albert, Javier Prades