A képeslap még
kiegészítést kíván a szép üzenetekkel, üdvözlésekkel, jókívánsággal. Mint kisgyerek én is rábámultam, rácsodálkoztam a világra, a földgömb, az űr, és
minden szépség honnan ered, az emberekre. Ezen gondolkodva ragasztgattam a
színes lapokat, született meg a képeslap.
Ide kivánkozik egy történet, sokszor eszembe jut és erősít: nagymama szalmazsuppos, vászonderékalján a falu igaz kényelmetlenségében pihenve a városi kislány, a nagyszülők szive melegében, emlékezetében, amikor a szem már megszokja a sötétet, bizodalomban pihentem két erős, nagy emberalak árnyékában, két kép ez. Az egyik egy lángoló Szív, a másik képen egy szép Hölgy. Az aprólékos gondossággal festett hosszú, hullámzó hajon a nap átsüt, a hajszálak finomsága is látható. Máig kérdezgettem ki az igazából?
Ezért örvendtem meg ezt a képet látva a 2013-as gyerekotthonos nyaraláson - hasonló ábrázolásban - , a lépcsőfeljárónál. A gyermek szíve tiszta, és így láttam akkor: egy tiszta hölgy vigyázta álmomat, a gyerekekét és a házban élőkét. :-) .