Üdvözlés

Köszönöm kedves látogató, hogy reménykedve benéztél, és egy tekintetet, mosolyt, hümmögést hátrahagytál.
Kívánom, hogy gazdagodj parányi dolgokkal, vagy nagyobbakkal.
A blog címe Papírváros, textildomb akart lenni, kreatív alkotásokkal.
Idővel tehát, Isten segítségével ragasztott, vágott, kézimunkázott és festett alkotások lesznek.
Jó remény kísérjen!

2025. július 19., szombat

Családfák

 

               NAGYMAMAnak szép kalligrafikus írása volt, mint egy kép tulajdonosa. Konstancán dolgozott és a fizetséget a zsidó családtól el kellett ossza. Az idősebb lánytestvér is férjhez ment tehát.  1930 táján

             Fiatal korában háborús idő vette kezdetét. Három kis gyermeke elhunyt.  Anya  Virágos réten született. Tata kádár volt, jól gazdálkodott, és faragta a kis koporsót -mondták. Egyházban énekelt, és szép társas életet éltek esti alkonyatkor beszélgetve, vagy esti éneket adva egyházas társai. Megmunkált földek, ápolt környezet. Mama elhunytáról nem szóltak, külföldön éltem. Elmondta egy álmát (Jelenések könyve), és tudtam, hogy készül. Szent Rita tisztelete jellemezte  apa, majd nagyapa korai halála után. Egyik fiú testvére a dédszülőm gyerektelen családjánál nevelkedett. Szokás volt ez. Az ő családja vette magához anyját, dédnagymamát öreg korára.

        Két nagybátyám faiparban, és építkezésnél dolgozott. Kórház, tömbház, ahol lakok. Egyikük szem műtét után  szép rajzokkal emlékezett gazdag koruk életére apja korából. A háta meglyukadt a fekvéstől, anya ápolta.  Egyikük minden fát ismert, almafajtát, szilvát, a gyógynövényeket, cipőt javított, sírt is ásott, művelt alkat, szívós. Nem félek – mondta a mondatot, ami 365-ször van a Bibliában. Egészséges lelkületű védő karok, hitben. 

        ANYA gyerekkorában nappal a földbe ásott gödörben várták az idegenek elhaladását.  Korán városra jött segíteni a távoli rokont. Idős korában pedig társalkodó volt egy művészpártoló, anyai ágon zsidó néninél, külföldön. Ez gazdagította művészeti érdeklődésem. Az ő mondata a hálaadás, kérés. Nagy József halála után tűnt fel. Egyedül nevelt két gyermeket két hónap szülési szabadság után. Épít, mindig épít, javíttat.

          BÁTYA, akit szigorúan vettek korán elhagyta a családot és a kapott példán jól gazdálkodó, a falu erősségével városra jöttek példájával egy fiatal lánnyal családot alapított.

 

    SZÜLŐSÍTETT gyerek vagyok tehát. Művészetet tanultam általános iskolában, ami a pályaválasztást segítette, és a kritikai érzéket. Olvasni korán tanultam. Szerettem az esőt, amikor csend, béke volt. Jó példaképeim és szigoru munkáltatóim voltak.

Miképpen mi is megbocsájtunk neked – mondtam a hittan vizsgán, erre a pap hívta fel anya figyelmét. Nem bevételi forrás, de Márton Áron bérmált, ami a szülő vállalása volt nehéz időben a vallásos nevelés. Egyik korai gyerektáborba elhívták a szülőket. Először láttam sok, az abrosz köré a fűben letelepedett családokat. A nagyok Örkény bácsival a vadász féle emberrel elvittek sétálni cserébe, amikor a többiek aludtak.  Bibliás táborban láttam újra ezt a képet.

29 évesen 4 évet idegenben éltem. Dolgoztam holland, zsidó fiataloknál, a focicsapattal Francia országban maradt és Magyarországra hazatért, magas beosztásu embernél. Foto és vadász boltban. Törékenységem kárát látta.  Akkoriban haza irányították a kivándorló székely embereket is a református egyház. 1996. Találkoztam helybeli mérnök fiatalokkal, jó módban élnek ma, és módosan. Az egyházi mozgalmak megmentettek és gyógyítottak, fejlesztették művészettörténet ismereteim a másik oldalról. Kortársaim java külföldre ment.

               Ahogy a mai lányoknak, felmenőim női ágának szép, hosszu haja volt.  Befonva, becsavarva hordták. A Magdolna haju fák -mondtam Don Luigi Giussani olvasmányok után… Majd kivágták a fűzfákat, rövidre vágták a középkoru nők a hajuk, többet tehát nem mondtam. A szép, kalligrafikus írást én is tanultam, úgy kézi, mint gépi rajzban az egykori család kedvessége által. A műszaki rajzot. Irigykedtek is a fiúk, a családos hölgyek egyike-másika.

Hogy félárva, szülősített, ez nem kérdés, mindenkinek megvan a maga nem egyforma nehézsége.  

Mégiscsak fura családi ágon ennyi utolsó levél. Egy szép családmodell, amit elvitt két háború és egy hírmondót hagyott. Legyen szép életetek, legyen jobb a világ, világnapjaitok és szép hétköznapok, ünnepeitek!


Lecsengés: 

A friss, falusi reggelen, fűben üldögélve, világos nappal egy fiatal, copfos lány közeledik, és sötét, szürke felhő körülötte... Majd apa temetésén ott lenni. … Eltelt az idő.  A gyerekek látják Isten arcát a mennyben.

A tartalom és forma. ( Richard Rohn ), hogy eljövendő generációknak is legyen -emberség.

Nyolc év után is áll a nagyszülői ház. Az új. A fák kivágatva.  A régi ház a sómalommal, kemencével, csűrrel, virággal elment a mennybe. Valamivel kezdeni kell ott is, mivel, ha nem munkával és imával?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése